Bár a hőszivattyúk jelentős kezdeti beruházást igényelnek, kétségtelen, hogy hosszú távon költséghatékonyabb lehet a működtetésük. Ha olcsó és egyszerű módját keresi annak, hogy energiahatékonyabbá váljon, és megtakarítást érjen el az energiaszámlákon, akkor valószínűleg más megoldások, például a padlás- vagy üregfalszigetelés megfelelőbbek.
Továbbá, ha jelenleg gázzal fűti otthonát és a vizet, a hőszivattyús rendszer rövid távon nem biztos, hogy a kívánt pénzügyi megtakarítást biztosítja, és nagyobb időre lesz szüksége ahhoz, hogy bizonyítsa a költségek megtérülését. Ha azonban jelenleg olajat, villamos energiát, folyékony gázt vagy szilárd tüzelőanyagokat használ otthonának fűtésére, egy levegő- vagy talajhőszivattyú jó lehetőség arra, hogy csökkentse szén-dioxid-kibocsátását és pénzt takarítson meg az energiaszámlákon.
Mivel működnek a hőszivattyúk?
A hőszivattyúk működéséhez elektromos áramra van szükség.
A hőforrás lehet levegő, talaj, víz vagy hulladékhő.
Általában a hőszivattyúnak legalább három egységnyi hőt kell termelnie minden egyes egységnyi felhasznált villamos energiáért.
Ha megújuló forrásból származó villamos energiát használnak, a hőszivattyúk teljesen szén-dioxid-semlegesek.
A kettős forrásból származó hőszivattyúk maximális hatékonyságot és rugalmasságot biztosítanak az évszakos változásoktól függetlenül.
A hőszivattyú hatékonysága
A hőszivattyúk hatékonyságát széles körben „teljesítménytényezőként” (Coefficient of Performance, CoP) emlegetik.
A „3” CoP-érték azt jelenti, hogy minden egységnyi villamos energiára 3 egységnyi hő jut.
Egy ennél kisebb teljesítményű berendezés nem minősül hatékony működésűnek, és Ön nem szeretne egy ennél kisebb teljesítményű berendezést.
Földi vagy vizes hőszivattyúval, ahol a hőmérséklet stabilabb, a rendszerek 4-es vagy 5-ös CoP értéket is elérhetnek.
Ha növelni tudja a bemeneti hőmérsékletet és csökkenteni a kimeneti hőmérsékletet, akkor csökkentheti a hőszivattyú által igényelt munka mennyiségét, ezáltal növelve a CoP értékét.
Például ipari helyzetekben, ahol van olyan hulladékhőforrás, amelyet hasznosítani lehet, a CoP növekedni fog, és cserébe jobb megtérülést biztosít a befektetésnek.
Mekkora a hőszivattyú megtérülése?
A hőszivattyú befektetésének megtérülése számos tényezőtől függ – többek között:
- a kicserélendő tüzelőanyag aktuális árától
- a hőszivattyú mérete
- a hőforrás
- az épület energiatakarékossági szintje
- a háztartás jelenlegi fogyasztása
Az energia árak növekedése jelentősen befolyásolja a megtérülést. Ha egy háztartás nincsen kiszolgáltatva a világpolitikának, a gazdasági tényezőknek és az energiaszolgáltatóknak, akkor az pénzben nem is kifejezhető előnyökkel járhat.
Mi az a geotermikus hőszivattyú és mire jó? cikket is ajánljuk a témában.
Régi épületben is érdemes hőszivattyút használni?
A hőszivattyúk szinte bármilyen fűtési célra felhasználhatók. Használhatók teljes fűtési megoldásként vagy kiegészítő fűtési megoldásként.
A régi és huzatos épületek fűtéséhez szükséges hőmérséklet azonban nagyon alacsony hatékonyságúvá tenné a hőszivattyút – hacsak előbb nem tesz néhány energiahatékonysági intézkedést.
Egy régi épületben vagy ipari folyamatok környezetében, ahol magas hőmérsékletre van szükség, a hőszivattyú és egy másik fűtési megoldás kombinálásával csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, és élvezheti a nem háztartási célú megújuló hőre vonatkozó ösztönző (RHI) előnyeit – és elérheti a szükséges hőmérsékletet.
A Hőszivattyú működése című cikket is ajánljuk.